Csepeli szennyvíztisztító avagy az "Élő Duna Projekt"
A Duna vízminőségének romlása már jó néhány éve, sőt évtizede téma. Nagyon kell az emlékek között kutakodni, amikor arra szeretnénk visszaemlékezni, hogy miként mosták az asszonyok házi szappannal a fehér lepedőt a Dunán. Már rég nem az a fontos, hogy koszosabb lenne a ruha mosás után, mint előtte. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy a Duna öntisztító képessége meg tud-e birkózni és meddig a szennyezésekkel, megmaradhat-e a folyó élővilága. Mivel sok országon keresztül kanyargó folyóról van szó, így számolnunk kell azzal, hogy országunk határára érkezve a víz már nem mentes a környezeti terhelésektől. Hazánknak felelősséget kell éreznie azért, hogy a Dunát a lehető legkisebb mértékben szennyezzük. Negatív példákat mindannyian tudnánk sorolni, de most foglalkozzunk inkább egy olyan beruházással, aminek megvalósulásával mindenképpen a Duna vízminőségének javulására számíthatunk.
Ez az üzem a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, amivel Magyarország és Budapest már nagyon rég óta tartozott a Dunának, és minden folyót szerető embernek. Sok helyen és sok fajta megközelítésből olvashattunk már írásokat az elmúlt években e témában, ezért a kész állapot végéhez közeledve arra gondoltam, hogy összefoglalva és időrendi sorrendbe téve, nézzük meg mi is történt a mai napig.
Nem szeretném az összefoglalást nagyon régről kezdeni, és a fővárosi helyzet kialakulásával sem foglalkoznék feleslegesen, hiszen az már történelem. Lássuk inkább a szigorú tényadatokat számokban
2005 novemberétől:
"Budapest területe 525 km2, lakossága 1,83 millió fő. Szennyvízhálózata: 85 % egyesített (szenny- és csapadékvíz egy csatornában), 15 % elválasztott. Szennyvízhozam napi 580 000 - 630 000 m3. Budapest legsűrűbben lakott, központi területén keletkező szennyvizek kezeletlenül kerültek a Dunába, míg a főváros teljes szennyvízmennyiségének mindössze 1/3-a kapott megfelelő tisztítást. A szennyvizek 15 %-át csupán mechanikailag, 10 %-át biológiailag, 24% -át tápanyag eltávolítással kezelték. A szennyvizek 51 % -a kezelés nélkül került a Dunába.

A fővárosban annyi szennyvíz keletkezik egy év alatt, mint a Velencei-tó víztömegének ötszöröse, és a szennyvíztisztítás során annyi szennyvíziszapot vonnak ki a két tisztító telepen, amivel egy futballpályát közel 10 emelet magasan lehetne beborítani.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei Projekt beruházás megvalósításának elsődleges céljává vált, hogy az akkor még a Dunába a főváros 16 pontján beömlő szennyvizeket összegyűjtsék, és a tisztítótelepre vezessék. Így elérhetjük, hogy ne kerüljön kezeletlen szennyvíz a Dunába, ezáltal csökkenjen a folyó és a partvonal ökológiájának terhelése, szennyezése. E cél elérése érdekében a városfejlesztési tervek két teljesen új telep megvalósítását irányozták elő: a Csepel i-sziget északi részén létesülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet , valamint a Dél-Budai regionális szennyvíztisztítót. (A Budapest kerületeinek csaknem felét kiszolgáló Csepel-szigeti létesítmény megvalósítása azóta végéhez közeleg, míg a dél-budai beruházást egy külön projekt keretében tervezik létrehozni.)"
Akkor még csak két telep próbálta feldolgozni a keletkezett szennyvizet:
"Észak-pesti szennyvíztisztító telep
A telep nagy terhelésű eleven iszapos tisztítást tesz lehetővé az iszap kémiai stabilizálásával és gépi víztelenítéssel. A keletkező kb. 60-70 t iszap, - mely 35-38 % szárazanyag tartalmú - a csomádi lerakó telepen kerül elhelyezésre. A szennyvíztisztító telep átadása és a próbaüzem lezárása 2002 végéig megtörténik, így a teljes másodlagos tisztítási kapacitása 200 000 m3/d-ra növekedett.

Dél-pesti szennyvíztisztító telep
A telep gépészetileg 80 000 m3/d tisztítókapacitású. Fejlesztése a közelmúltban fejeződött be, aminek köszönhetően napi 65 000 m3 szennyvíz másodlagos és harmadlagos tisztítására vált alkalmassá. Mivel az elkészült beton műtárgyak kapacitása 120 000 m3/d, igény esetén további bővítésre van lehetőség. Az alkalmazott szennyvíztisztítási technológia: teljes tápanyag eltávolításra szolgáló bioszűrős eljárás.

A szennyvíztisztító telepet a Csepel-sziget északi részén, az úgynevezett szigetcsúcs nyugati oldalán gondolták elhelyezni, a Duna 1641 és 1642 fkm- e között, kb. 29 ha hasznos területen.

Szennyvízoldal tervezett kapacitása: maximális napi szennyvízmennyiség:350 000 m3/nap, átlagos napi szennyvízmennyiség:300 000 m3/nap, csapadékos csúcsmennyiség (mechanikai): 37 500 m3/nap, lakosegyenérték: 1450000
Mechanikai tisztító kapacitás: 900 000 m3/nap
A tervezett technológia szerint az iszapkezelési eljárás keretében az BKSZTT-ből érkező szennyvíziszapot, azaz a szilárd maradványt fertőtlenítik (a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítása érdekében 70 oC-ra felmelegítik), anaerob folyamat keretében rothasztják / stabilizálják (55 oC-on), majd végül mintegy 28%-os szárazanyag-tartalom eléréséig víztelenítik. Az anaerob rothasztási folyamat során biogáz keletkezik, amely metánban gazdag, értékes tüzelőanyag, és hő és elektromos energia előállítása céljából úgynevezett gázmotorokban kerül felhasználásra."
A terveket elfogadták, megkezdődhetett a beruházás.
2007.12.05-én az origó tudósított a készülő üzem állapotáról:
"Épül Közép-Kelet-Európa legnagyobb szennyvíztisztítója. Ha elkészül, a főváros alig szennyezi majd tisztítatlan csatornalével a Dunát. A tavaly indult építkezés során eddig körülbelül félmillió tonna betont öntöttek a 15 focipályát kitevő központi műtárgy és a rothasztótornyok zsaluiba. Húsz daru magasodik az égbe a csepeli HÉV töltése mögött, ahol Közép-Kelet-Európa legnagyobb szennyvíztisztítója épül. A nyomócsövek. Pest felől egy pár 1400 milliméteres, Buda felől egy pár 1200 milliméteres csövön érkezik majd a napi 350 ezer köbméter csatornalé. A Duna kis, illetve nagy ága alatt egy-egy szivattyúval nyomják majd át a lét. A szivattyúkon keresztül akár bő kétökölnyi nagyságú tárgyak is átjutnak. A csöveknek fúrópajzzsal vágtak utat a folyómeder alatt. A fúrópajzs 1400 milliméter átmérőjű, ezért a Buda felől érkező 1200 milliméteres csövek a Duna alatt felbővülnek 1400-asra. A szennyvíz a telepen előbb egy előtisztító egységbe érkezik.

A Csepel-sziget északi csücskén tavaly indult, az Európai Unió, a magyar állam és a főváros által közösen finanszírozott, közel félmilliárd eurós beruházás átadása után a Budapesten naponta keletkező 600 ezer köbméternyi szennyvíz 95 százalékban tisztítva folyik majd a Dunába. Ez az arány jelenleg nem éri el az 50 százalékot. A beruházást nem véletlenül nevezik Élő Duna Projektnek. A beruházás átadását 2010-re tervezik.
A zöld gondolat nem csak a szennyvíz megtisztításában, de a kivitelezés végső képében is megjelenik majd a beruházók szándéka szerint: az egész területet beparkosítják, a hatalmas zárt levegőző- és ülepítőmedencék felett zöldtető feszül majd, fűvel cserjékkel és fákkal. A tetőnek azonban még csak kis része készült el, és még az is kopár. A tájat a fű zöldje helyett még csak az agyagos sár és a munkagépek sárgája, a betonvasak rozsdabarnája és a betonfalak szürkéje uralja.

Az utóülepítő medencék az előtérben, hátrébb a levegőztetők. A levegőztetőkbe a labirintusmedencéből érkezik a szennyvíz, és az utóülepítőbe távozik. A labirintusmedencék a képen látható medencék alatt helyezkednek el, ahol oxigénhiányos környezetben csökkentik a lé nitrogén és foszfortartalmát. A nyolc és fél méter mély levegőztetőkben keringő szennyvízbe levegőt fújnak, a víz aztán az utóülepítőbe folyik, ahol kiülepszik belőle a szennyezéseket megkötő anyag. A medencék fölött tető magasodik majd, a belső tér levegőjét kémiai és biológiai szűrőn keresztül engedik a szabadba. A telep "nulla kibocsátású" lesz, ami annyit tesz, hogy már a kerítésénél sem lehet majd a szagát érezni, vagy a zaját hallani.

További fotók a képre kattintva
Iszaprothasztó tornyok. Ha úgy tetszik, ez a szörnyeteg végbele. Ide az utóülepítőkből kiszivattyúzott iszapot juttatják szivattyúkkal - az anyag víztartalmát csökkentő műveletek után. A hatalmas betontornyokban 50 Celsius fokosra hevítik az iszapot. A rothasztás során gáz keletkezik, amelyet két gázmotoros erőműben használnak fel. Ezekkel saját energiafelhasználásának nagy részét képes lesz megtermelni a telep. A rothasztás után megmaradó iszapot komposztálótelepre szállítják, ahol - ugyancsak zárt rendszerben - mezőgazdasági használatra alkalmassá teszik azt."
Az építkezések megfelelő ütemben haladtak.
Így 2009.07.07-én az index írásából értesülhettünk, hogy "Ősztől szűr a csepeli szennyvíztisztítómű"
"A tervek szerint az augusztusban kezdődő üzempróbák után, szeptember közepén elindul a teljes szennyvíztisztítási rendszer 1 éves próbaüzemi működése Csepelen, jelentették be sajtótájékoztatón.
Elhangzott, hogy a beruházás során 106 millió eurót takarítottak meg az uniós támogatásból, amit szeretnének új elemekre felhasználni, például szivattyútelepek átépítésére, tehermentesítő gyűjtőcsatornák építésére. A beruházás teljes költsége így 429 millió euróról 491 millióra növekedne.
Mivel az új elemeket a 2010-es eredeti határidőt követően, csak 2012-re tudná megvalósítani a főváros, ezért a maradvány felhasználása mellett határidőmódosítást is kért, amihez az unió illetékes bizottsága eddig vonakodott hozzájárulni."
2009. augusztus 3-án a Napi Gazdaság híréből tudhattuk meg, hogy elindult a budapesti központi szennyvíztisztító telep és a hozzá kapcsolódó létesítmények egyéves próbaüzeme.

"A Csepel-sziget északi csúcsán augusztus 3-án elindult a budapesti központi szennyvíztisztító telep és a hozzá kapcsolódó létesítmények együttes próbaüzemi működése. Az egy évig tartó teszt időszakban az új szennyvíztisztító rendszerre fokozatosan engedik rá a fővárosban keletkező szennyvízmennyiség mintegy felét. A létesítményeket, műtárgyakat különböző lépésekben, a kapacitás fokozatos növelésével tesztelik a következő egy év során. A beruházás a sikeres próbaüzemi működés után, 2010. augusztus elején zárul.
A próbaüzemi működés indulásának feltétele volt, hogy a tisztítás során keletkező szennyvíziszap sorsáról gondoskodjon a beruházó fővárosi önkormányzat. A központi szennyvíztisztító egy éves teszt időszakában (2009-2010) keletkező iszap kezelésére és hasznosításának kiírt pályázatot BioSolid 2009 Konzorcium nyerte.
A nyertes konzorcium a központi szennyvíztisztító telepen keletkező víztelenített iszapot elsődlegesen a Hunviron Kft. Hatvan közelében található lőrinci telephelyére szállítja, de a próbaüzem elején előfordulhat kisebb tételben hígabb iszap is, ami az FCSM dél-pesti szennyvíztisztító telepére kerül.
A szennyvíziszap közúton történő szállítása a főváros szándéka szerint csupán átmeneti megoldás - Budapest ugyanis a projekt Kohéziós Alap támogatási határozatának módosítására vonatkozó kérelmében kezdeményezte az Európai Bizottságnál az alternatív iszapszállítási megoldások (vasúti, illetve uszályon történő vízi szállítás) EU támogatásból történő kiépítését 2012. december 31-ig terjedő befejezési határidővel.
A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményeinek EU által elismert beruházási költsége 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja."
2009.11.13. az Index értesülései szerint a szennyvíziszap elszállításával kapcsolatosan akadnak azért problémák.
"Korábban az Enviroduna a Biosolid konzorciummal kötött szerződést annak a szennyvíziszapnak az elszállítására, amelyet a szennyvíztisztító az augusztusban indult egy éves próbaüzem ideje alatt termel.
Ez a masszamennyiség az előzetes becslés szerint az egy év alatt mintegy 70 ezer tonna lesz. Az iszapot a dél-pesti szennyvíztelep a rothasztójába szállítják. A próbaüzemi szállításokat és a szennyezett talaj kezelését is támogatja az unió mintegy 60 százalékban.
A támogatás 2010-ben, a próbaüzem lejárta után megszűnik. Hogy onnantól mi lesz, egyelőre nem tudni. Vizsgálják azt a lehetőséget, hogy a szennyvíziszapot uszályokkal vigyék el, ne közúton teherautókkal, de Groniewsky Tamás szerint ezt a tervet 2010-ig nem tudják megvalósítani, csak 2012-ig.
Ezért most a főváros azt próbálja elérni az uniónál, hogy a támogatott projekt határidejét kitolják 2012-ig. Ebben az esetben az uszályos alternatíva megoldható, ráadásul felhasználható lenne a teljes beruházásból megmaradt 106 millió euró.
Ha nem sikerül megoldani, akkor a távlati tervek szerint a fővárosnak fel kell építenie egy égetőművet, ahol a szennyvíziszapot (és a főváros háztartási hulladékát) elégetik, hasznosítva a felszabaduló hőt. Az égetőmű helyét azonban nehéz lesz megtalálni, mert az érintett körzet lakossága biztos tiltakozni fog ellene, hogy a szomszédságában szennyvíziszapot égessenek, mint ahogyan az eredetileg a Cséry telepre tervezett komposztáló építését is a lakosság akadályozta meg."
A napokban (2010.01.09.) az Fn.hu a telephelyen járt és onnan tudósított a már működő berendezésekről, " szagtalan a csepeli "szörny" " címmel.
" Régi mondás, hogy, „ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza”. Ezen az áldatlan helyzeten változtat végre – legalábbis a fővárosiak számára – az a Duna Plaza-méretű szennyvíztelep, amely a Csepel-sziget végében kapott helyet. Megnéztük működés közben.(a teljes cikkben egy 1 perces videó felvétel is található amiben a működés néhány fázisa megtekinthető).
...egy ilyen hatalmas és új beruházás kapcsán mégiscsak érdekes, mire költöttek el közel félmilliárd eurót. Kiváltképp annak fényében, hogy a városházi kommunikáció szerint éppen e monstre beruházás miatt drágul idén 9 százalékkal a budapestiek számára a csatornadíj. Hogy ez valamennyire igaz, annak oka, hogy az EU-s beruházás költségeit már jó néhány éve fizetik a fővárosiak, a projekt megkezdése óta drágítja a fővárosi csatornadíjat.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, vagy ahogy a helyiek hívják, a „Fekália Művek” legfontosabb eredményeként a főváros szennyvizének 95 százaléka biológiailag tisztítottan ömlik a Dunába. Így Budapest főutcája: a Duna!, ismét őshonos halfajokkal, vizával, lesőharcsával vagy menyhallal is benépesülhet...
A több hatalmas, összességében mintegy 15 focipályányi területű épületből álló komplexumot végigjárva a legnagyobb félelem, a fesztiválos Toi-Toi vécéket is megszégyenítő bűz egyáltalán nincs jelen. Némi tulokszag persze van, egy-két helyen, de mindez semmi ahhoz képest, amit például a Soroksári úti dél-pesti szennyvíztelep áraszt télen-nyáron. A beruházás egyik alapkritériuma volt a nullaszázalékos szagkibocsátás. A hatékonyságát ugyanakkor mindez jelentősen rontja, nem az, hogy nincs büdös, hanem hogy a befedett objektumokat mesterségesen kell szellőztetni.
A szennyvíztisztás veleje - a mechanikai szűrést, előülepítést követően - tulajdonképpen lezárt termekben zajlik. A csarnokokban lévő hatalmas biológiai medencékben baktériumok oxigén segítségével bontják le a szerves anyagokat, viszont olyan hatékonysággal, hogy nem nagyon marad levegője semmi másnak, így max. 3 percig húznánk ide belépve. A lebontott és kicsapatott anyag ezt követően hatalmas komposztálókba kerül, ahol a kiváló gázokat két nagyméretű gázgömbben fogják fel. Ezzel egy speciális gázmotort hajtanak, ami jelentős energiát szolgáltat, éppen a komposztáláshoz szükséges meleg előállításához. Emellett marad még energia a telep villamosellátásának egy részéhez.
Az egész szennyvíztelepet a tervek szerint hatalmas zöldterület veszi majd körbe, amely szépen koronázza meg ezt az egyébként valóban elképesztő mérnöki és kivitelezői munkát tükröző létesítményt."
Én személy szerint bízom abban, hogy a beígért zöldövezet minél hamarabb létrejön, de ami ennél is fontosabb, hogy a próbaüzem remélhetőleg nem tár fel hiányosságokat, hibákat és így idén lezárulhat a teljes üzembehelyezés. Továbbá reménykedjünk, hogy a szennyvíziszap eltávolításával kapcsolatos problémákat is sikeresen megoldják, és nem rontják el ezt az eddig szerintem kimondottan értékes és sikeres beruházást, egy félmegoldásnak is förtelmes égetőművel.
Jantner Csaba
Források:
www.fn.hu/zold/20100107/szagtalan_csepeli_szorny/
www.origo.hu/itthon/20071214-csepeli-szennyviztisztito-eloduna-projekt-kepriport.html
www.enviroduna.hu/altmuszi.htm
index.hu/belfold/budapest/2009/07/07/osztol_szur_a_csepeli_szennyviztisztitomu/
napi.hu |