2009. szeptember 14.

Módosuló jogszabályok – mi változik a horgászatban?

Nemrégiben a témával kapcsolatosan találtam egy minden igényt kielégítő cikket, melynek fontosabb részleteit kiollóztam és az alábbiakban osztom meg veletek. Fontos lehet, mert az írásból kiderül, hogy a kiadott állami jegyekben és fogási naplókban leírtak már nem minden részletükben pontosak és érvényesek. Sőt információim szerint mivel a MOHOSZ már gyártatja a 2010-es papírokat elképzelhető, hogy jövőre sem javítják ki a pontatlanságokat. A teljes cikkhez javaslom minden érdeklődő számára, hogy keresse fel a www.haldorado.hu oldalt, ahol sok más érdekes írás között Csörgits Gábor (csg) "Módosuló jogszabályok – mi változik a horgászatban? " című írásából ismerhető meg minden ami fontos.

Részletek:

"A közelmúltban két olyan, a horgászatot meghatározó jogszabály módosult, amiről itt mindenképpen szót kell ejteni. Az egyik maga a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.), a másik a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997.(X. 28.) FM–KTM együttes rendelet. 

 A Hhtv. változásait az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVIII. törvény tartalmazza, amit a 2009. május 8-án megjelent 63/2009. számú Magyar Közlöny hirdetett ki (teljes egészében letölthető innen). Ennek értelmében a Hhtv. több helyen változott:

• A 20. § (ami arról szól, ki kaphat állami halász- ill. horgászjegyet) kiegészült egy új bekezdéssel, ami új feltételként megnevezi azt is, hogy az igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy halászattal, horgászattal, illetőleg hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, halvédelmi bírságot vele szemben nem szabtak ki. E rendelkezés azt az eddig létező hiányosságot kívánja kezelni, miszerint a korábbi előírás-rendszerben tulajdonképpen semmi akadálya nem volt annak, hogy az, akitől a horgászengedélyt szabálysértés miatt elveszik, új horgászigazolványt csináltasson mint új belépő/vizsgázó. Ehhez mostantól az itt előírt nyilatkozatot meg kell tennie, és ha az a valóságnak nem felel meg, akkor az eljárást von maga után.
• A 48. § (ami a halászati felügyelő feladat- és hatásköréről szól) új (3) bekezdése leszögezi, hogy „A halászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs”.
• Az 50. § (ami a halvédelmi bírságról szól) (1) bekezdésének változása az aktuális módosításoknak megfelelő új visszautalásokat tartalmazza, ami természetesen kiterjed a 20. §-ban szereplő nyilatkozattétel valóságtartalmára is (és ehhez – valótlan tartalmú nyilatkozat esetén – a (3) e) értelmében 50.000 Ft-os bírságot is társít). A (3) bekezdés a kiróható büntetési tételeket változtatta meg: a korábban 2.000-100.000 Ft között kiszabható halvédelmi bírság ezentúl jogosulatlan horgászat, ill. a fogási napló vezetésének elmulasztása(!) miatt 10.000-200.000 Ft lehet, míg jogosulatlan halászat esetén 50.000-500.000 Ft között mozoghat. A tiltott módszerrel, tilalmi időben, kíméleti területen történő halászat/horgászat, illetve haltáplálék-szervezetek jogosulatlan gyűjtése esetén 10.000 és 500.000 Ft közötti bírság szabható ki.
• Az 51. § (ami a halvédelmi bírság kiszabásáról szól) új bekezdéssel egészül ki, aminek értelmében a halászati hatóság mérlegeli az eset összes ismert körülményét, és a halvédelmi bírság mértékét ezek alapján határozza meg.

E változások 2009. május 15-től hatályosak, kivéve a Hhtv. 50. §-ára vonatkozó részeket, amik 2009. július 15-én hatályosultak.

 A másik, horgászok számára fontos részeket tartalmazó és módosuló jogszabály a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997.(X. 28.) FM–KTM együttes rendelet (a továbbiakban itt: rendelet). Lássuk, mi a változások lényege!

A rendelet módosítását a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997.(X.28.)FM–KTM együttes rendelet módosításáról szóló 88/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza, amit a 2009. július17-én megjelent 99/2009. számú Magyar Közlöny hirdetett ki (teljes egészében letölthető innen). Ennek értelmében a rendelet több helyen változott:

• A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzéke (1. számú melléklet) az alábbiakkal egészült ki:
  I. Piócák
  • Orvosi pióca Hirudo medicinalis
  • Magyar nadály Hirudo verbana
  
  II. Rákok
  • Folyami rák Astacus astacus
  • Kecskerák Astacus leptodactylus
  
  E két faj a 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet tavalyi módosításával és 2009. január 1-jei hatállyal védett természeti értékké vált, ezért szükséges volt a nem hasznosítható víziállatokról szóló jogszabályban való nevesítésük is. Valós újdonságot szabályozási téren ez tehát szintén nem jelent, e két rákfajt 2009. január elsejétől természetvédelmi oltalom védi. Ilyenformán a jelenleg horgászoknál lévő állami jegyek szövege elavult, a folyami rák már nem kifogható (megtartható). Rákászni – haltáplálék-szervezetek fogására jogosító, a rákokat nevesítő területi engedély birtokában – lehet, a nem őshonos cifrarák (Orconectes limosus) és a szintén idegen, egyre terjedő jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) hasznosítható.

  A cifrarák továbbra is fogható – akár horoggal is…

  IV. Halak

  • 18. Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus
  
  E faj korábban már (1988-1993-ig) volt védett státuszú. Hasznosítási szempontból jelentősége elhanyagolható, ugyanakkor a veszélyeztetett, csökkenő élettérként jellemezhető hegy- és dombvidéki kisvízfolyásaink egyik meghatározó halfaja. A 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet következő módosításakor minden bizonnyal megtörténnek a nyúldomolykó védett fajok körébe vonásához szükséges lépések.
• A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzékéről (1. számú melléklet) lekerült a tarka géb (Proterorhinus marmoratus). E faj a 13/2001. (V. 09.) KöM rendelet tavalyi módosításával kikerült a védett fajok köréből. Mivel korábban e státusz sorolta a nem fogható halak közé, ezért a rendelet aktuális módosítása során kialított új lista már nem tartalmazza. Ez valós újdonságot azért jelent, mert már hiába nem volt védett, a hatályos rendelet szerint halvédelmi bírsággal sújtható szabálysértés lett volna kifogni (megtartani, hasznosítani). E jogszabályi változással minden hazánkban előforduló gébfaj azonos státuszúvá vált, azaz mind fogható és egyik sem védett. 

Ezentúl akár csalizhatunk is vele… (fotó: Sallai Zoltán)

• A halászati területeken egyes halfajok szerinti érvényes tilalmi idők (2. számú melléklet) táblázata az alábbiakkal egészült ki:
  • Jászkeszeg (Leuciscus idus) május 2. – június 15.
  • Paduc (Chondrostoma nasus) május 2. – június 15.
  • Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) május 2. – június 15. 

2010-től tilalmi idő védi!

 E változások a kihirdetést követő 15. naptól (tehát 2009. aug. 1-től) hatályosak, kivéve a nyúldomolykóra vonatkozó „nem fogható” státuszt, az ugyanis 2010. január elsejével hatályosul (és – természetesen – az új tilalmi idők is csak a jövő évben bírnak gyakorlati jelentőséggel).

Forrás: www.haldorado.hu Csörgits Gábor (csg) tollából

Jantner Csaba

vissza a címoldalra